Szóval a mai darab. Kérem szépen, ez egy klasszikus. Az allmusic iszonyatos bakot lőtt a véleményével, ez a lemez George Michael egyik legjobb lemeze. Rábasztak. Nem értették, hogy miért jön ki egy ilyen anyaggal, ami csöppet sem hasonlít a régebbi dolgaira. A Listen Without-ot eléggé túlértékelték, mondjuk a Faith nél nem lőttek nagyon mellé, az tényleg erős. De könyörgöm, '87-es!
Szóval vége lett valaminek. Kétszeresen is. Ugye a Faith-nél még megvolt a Wham, és hát nézzétek meg azt a klipet. Az egy igazi póz, neki semmi köze abban farmerben meg Ray-Ban-ben rázó díszbuzi szexikonhoz. (Akit mellesleg eléggé jól el lehetett adni a nőknek is...) Miután kijött a Listen Without, ami egyfajta coming out volt, hat évig hallgatott. Ez a lemez tele van a saját számaival: Itt arról van szó, hogy megmutatta milyen valójában, és nem kért az eddigi jelmezeiből. A lemezen van ugyan némi filler, ezért nem lehet rá azt mondani, hogy igazi varázslemez, de a dalai még 30 év múlva is itt lesznek. A hangszerelés fasza, bár kicsit sok a dobgép (OK, elfogult vagyok), de a dolog elég finom. Ugyankkor szürke. Hideg. Sötét. Első hallgatásra. Másodikra is. Sehol sincsen a vérző szívű barna szemű mosolygós kissrác, ez a lemez nem olyan nyíltan érzelgős, füstösebb - ködösebb, rideg. És ez tetszik nekem. Nem tudom, hogy ez szándékos volt-e, de nem is számít.
Ez egy jó lemez, hallgassátok meg.
Szóval vége lett valaminek. Kétszeresen is. Ugye a Faith-nél még megvolt a Wham, és hát nézzétek meg azt a klipet. Az egy igazi póz, neki semmi köze abban farmerben meg Ray-Ban-ben rázó díszbuzi szexikonhoz. (Akit mellesleg eléggé jól el lehetett adni a nőknek is...) Miután kijött a Listen Without, ami egyfajta coming out volt, hat évig hallgatott. Ez a lemez tele van a saját számaival: Itt arról van szó, hogy megmutatta milyen valójában, és nem kért az eddigi jelmezeiből. A lemezen van ugyan némi filler, ezért nem lehet rá azt mondani, hogy igazi varázslemez, de a dalai még 30 év múlva is itt lesznek. A hangszerelés fasza, bár kicsit sok a dobgép (OK, elfogult vagyok), de a dolog elég finom. Ugyankkor szürke. Hideg. Sötét. Első hallgatásra. Másodikra is. Sehol sincsen a vérző szívű barna szemű mosolygós kissrác, ez a lemez nem olyan nyíltan érzelgős, füstösebb - ködösebb, rideg. És ez tetszik nekem. Nem tudom, hogy ez szándékos volt-e, de nem is számít.
Ez egy jó lemez, hallgassátok meg.
