Elég kevés időm van mostanában, de erre a lemezre akkor is szánnom kellene néhány szót, ha éppen katapultálás előtt állnék ellenséges területek felett.
Sok mindent remélem azért nem kell mondanom Dreschről, a társairól meg a zenéjükről. Sheppről inkább, nekem nem volt az elején világos, hogy mekkora figura is Ő.
Nos, sheppről csak annyit, hogy Coltrane a Love Supreme fülszövegében köszöni meg a közreműködését, és sajnálja, hogy technikai okok miatt nem került fel a lemezre az a pár szám, amit együtt csináltak. Shepp a free mozgalom meghatározója, a szaxofon mágusa, remek muzsikus stb stb, de nemcsak ez a lényeg.
Ő már azon a szinten mozog, amikor ideológiája is van a zenének. Nem azért mert ezt vagy azt elmond mielőtt fújni kezd, hanem mert hallod. Nem véletlen, hogy Coltrane nel is dolgozott együtt, elkötelezett szabadságharcosként harcolt, nemcsak a zenéjével, és nemcsak a feketék "felszabadításáért".
Idézetek a fülszövegből:
„Szerzõként, elõadóként, esszéíróként, vagy éppen a különféle zenészekkel való kölcsönhatások során mindig is úgy tekintettem magamra, mint valami változtató erõre.”
Archie Shepp
Igazából csak a második koncertünkön fogtam fel, hogy az öreg kalapos mesterrel játszom, ott éreztem meg... Persze minden perc élmény volt addig is – felnézel a stúdióban, és látod, hogy Archie Shepp fúj melletted... De akkor elöntött a felszabadultság, már nem éreztem, hogy meg kéne felelnem bármiféle elvárásnak, s ettől valóban együtt játszottunk – az volt a csúcs.
A fellépés előtt, amikor az öltözőben üldögéltünk, szóltak a fiúk, hogy mennem kéne fújni egy másik zenekarban. Én meg mondtam, hogy mennék, de ez most egy megismételhetetlen pillanat... Itt ülni egy ilyen nagy mesterrel, miközben szívja a kis pipáját, és osztozkodni a nyugalmában... Tizenöt perc ebből az élményből is jutott, aztán vége lett, így szerencsére nem sokáig kellett várni rám.
Sheppnél is azt éreztem, hogy az első koncert után megnyílt: sokkal közvetlenebb, barátságosabb lett, addig inkább csak udvariasnak tűnt. Kellett egy-két nap, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, aztán már Misinek szólított, és ez szörnyen sokat jelentett nekem – álmomban sem reméltem volna, hogy ilyen kapcsolatba kerülhetek vele.
Ennek a kapcsolatnak a zenei része is éppilyen csodálatosan alakult, ami ebben az együttműködésben lehetőségként megvolt, az maradéktalanul teljesült. És óriási megtiszteltetés, hogy Archie Shepp hajlandó volt a darabjainkat játszani, hiszen nem örökzöldeket adtunk elő. Annak nem sok értelmét láttuk, ahhoz ő sokkal jobb zenészeket állíthat ki. Ettől lesz ez más, mint a többi Shepp-lemez – ezt mondta ő is.
Nagyon nagy zenész az öreg, az egyik legnagyobb; nekem kezdettől az elsők között volt a rangsorban. Példaértékűnek tartottam mindig, ahogy a gyökereihez viszonyult, ebben rejlik az a méltóság, amely az előadásmódját jellemzi. Ezt a fajta hozzáállást és következetességet itthon egyedül Szabados Györgynél érzem.
Hihetetlen kisugárzása van Shepp személyének, nála nem csak arról van szó, hogy „zenél egyet”, hanem muzsikálás közben megjelenít valamit, amitől érzed az emberi mivoltodat – azt, hogy szabadnak születtél, és ha méltó vagy rá, akkor alkothatsz, nagyszerű dolgokat hozhatsz létre. Olyan magasrendű energiák törnek fel a játékából, amire nagyon kevés példát tudok. A rockzenében is van energia, de ez másképpen erős, neki minden gesztusából egyfajta egyetemesség árad.
Dresch Mihály
Ahogy Shepp mondta a – Mama Rose című számában visszatérő – ’Revolution’ szó kapcsán:
"mindenki forradalmárnak születik, a kérdés csak az, hogy mikor adja be a derekát, mikor süllyed a középszerűségbe."
Sok mindent remélem azért nem kell mondanom Dreschről, a társairól meg a zenéjükről. Sheppről inkább, nekem nem volt az elején világos, hogy mekkora figura is Ő.
Nos, sheppről csak annyit, hogy Coltrane a Love Supreme fülszövegében köszöni meg a közreműködését, és sajnálja, hogy technikai okok miatt nem került fel a lemezre az a pár szám, amit együtt csináltak. Shepp a free mozgalom meghatározója, a szaxofon mágusa, remek muzsikus stb stb, de nemcsak ez a lényeg.
Ő már azon a szinten mozog, amikor ideológiája is van a zenének. Nem azért mert ezt vagy azt elmond mielőtt fújni kezd, hanem mert hallod. Nem véletlen, hogy Coltrane nel is dolgozott együtt, elkötelezett szabadságharcosként harcolt, nemcsak a zenéjével, és nemcsak a feketék "felszabadításáért".
Idézetek a fülszövegből:
„Szerzõként, elõadóként, esszéíróként, vagy éppen a különféle zenészekkel való kölcsönhatások során mindig is úgy tekintettem magamra, mint valami változtató erõre.”
Archie Shepp
Igazából csak a második koncertünkön fogtam fel, hogy az öreg kalapos mesterrel játszom, ott éreztem meg... Persze minden perc élmény volt addig is – felnézel a stúdióban, és látod, hogy Archie Shepp fúj melletted... De akkor elöntött a felszabadultság, már nem éreztem, hogy meg kéne felelnem bármiféle elvárásnak, s ettől valóban együtt játszottunk – az volt a csúcs.
A fellépés előtt, amikor az öltözőben üldögéltünk, szóltak a fiúk, hogy mennem kéne fújni egy másik zenekarban. Én meg mondtam, hogy mennék, de ez most egy megismételhetetlen pillanat... Itt ülni egy ilyen nagy mesterrel, miközben szívja a kis pipáját, és osztozkodni a nyugalmában... Tizenöt perc ebből az élményből is jutott, aztán vége lett, így szerencsére nem sokáig kellett várni rám.
Sheppnél is azt éreztem, hogy az első koncert után megnyílt: sokkal közvetlenebb, barátságosabb lett, addig inkább csak udvariasnak tűnt. Kellett egy-két nap, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, aztán már Misinek szólított, és ez szörnyen sokat jelentett nekem – álmomban sem reméltem volna, hogy ilyen kapcsolatba kerülhetek vele.
Ennek a kapcsolatnak a zenei része is éppilyen csodálatosan alakult, ami ebben az együttműködésben lehetőségként megvolt, az maradéktalanul teljesült. És óriási megtiszteltetés, hogy Archie Shepp hajlandó volt a darabjainkat játszani, hiszen nem örökzöldeket adtunk elő. Annak nem sok értelmét láttuk, ahhoz ő sokkal jobb zenészeket állíthat ki. Ettől lesz ez más, mint a többi Shepp-lemez – ezt mondta ő is.
Nagyon nagy zenész az öreg, az egyik legnagyobb; nekem kezdettől az elsők között volt a rangsorban. Példaértékűnek tartottam mindig, ahogy a gyökereihez viszonyult, ebben rejlik az a méltóság, amely az előadásmódját jellemzi. Ezt a fajta hozzáállást és következetességet itthon egyedül Szabados Györgynél érzem.
Hihetetlen kisugárzása van Shepp személyének, nála nem csak arról van szó, hogy „zenél egyet”, hanem muzsikálás közben megjelenít valamit, amitől érzed az emberi mivoltodat – azt, hogy szabadnak születtél, és ha méltó vagy rá, akkor alkothatsz, nagyszerű dolgokat hozhatsz létre. Olyan magasrendű energiák törnek fel a játékából, amire nagyon kevés példát tudok. A rockzenében is van energia, de ez másképpen erős, neki minden gesztusából egyfajta egyetemesség árad.
Dresch Mihály
Ahogy Shepp mondta a – Mama Rose című számában visszatérő – ’Revolution’ szó kapcsán:
"mindenki forradalmárnak születik, a kérdés csak az, hogy mikor adja be a derekát, mikor süllyed a középszerűségbe."
